Reklám
Reklám

96 zsák emberi ürülék a Holdon – miért hagyták ott az űrhajósok?

Amikor 1969. július 20-án Neil Armstrong elkészítette az első fényképét, miután a Hold felszínére lépett, a felvételen véletlenül egy furcsa tárgy is szerepelt – egy fehér csomag, ami a szürke regoliton hevert.
Reklám

 

A Földre való visszatéréskor helyet kellett csinálniuk a több tíz kilogrammos holdkőzet-mintákat tartalmazó konténereknek. Jack Burns, a Boulderi Colorado Egyetem asztrofizikusa szerint mindez a mai napig ott hever a Hold felszínén. Ott nincs szél, eső vagy lebontó baktériumok, így a csomagok és tartalmuk gyakorlatilag egyfajta „időkapszulákká” váltak. Mostanra az asztrobiológusok is érdeklődni kezdtek ezen „leletek” iránt. A legfőbb kérdésük az, hogy túlélhetik-e a földi mikrobák a Hold extrém körülményeit – a -173 °C-os éjszakai és +127 °C-os nappali hőmérséklet mellett, a légkör teljes hiánya és a rendkívül erős sugárzás közepette? Ha az 50 éves holdi „hulladékban” sikerülne épségben maradt (vagy akár élő) mikroorganizmusokat találni, az áttörést jelentene az élet eredetével és terjedésével foglalkozó tudomány számára. Egy ilyen eredmény megerősítené a pánspermia-hipotézist – azt az elméletet, miszerint az élet „utazhat” a bolygók között, meteoritok vagy kozmikus törmelék által szállítva.

Forrás: NASA
Reklám

Hasonló cikkek