Novembertől új, két eurós díj terheli az EU-n kívülről rendelt termékeket
Nem feltétlenül egyetlen két eurót kell fizetni csomagonként
A hivatalos szabályban szereplő „tétel” nem minden esetben jelent egy darab fizikai terméket. Egy vagy több áru tartozhat ugyanahhoz a tételhez, ha azonos a vámtarifaszámuk, a leírásuk és – ahol ezt fel kell tüntetni – a származási országuk.
A rendszer a díjat vámáru-nyilatkozati soronként számolja, függetlenül attól, hogy az adott sor hány azonos terméket tartalmaz.
Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy:
- öt azonos vámbesorolású póló egyetlen tételként jelenik meg;
- egy póló és egy karóra két külön tétel lehet;
- több, eltérő kategóriába tartozó termék után többször számíthatják fel a kezelési díjat.
A háromeurós vámot és a két eurós kezelési díjat azonos tétellogika alapján számítják. Egyetlen, 150 eurónál olcsóbb vámtételnél így három euró vám és két euró kezelési díj merülhet fel. Két külön vámtételnél ez hat euró vámot és négy euró kezelési díjat jelenthet, az alkalmazandó áfaszabályok előtt.
Ki fizeti meg a díjat?
A vámjogi kötelezettségek teljesítéséért elsősorban az online platform, az eladó, az importőr vagy az áru vámkezelését végző képviselő felel. Az új uniós szabályok szerint az EU-n kívüli webáruházaknak és platformoknak kell gondoskodniuk a vámeljárásról, valamint a fizetendő összegek rendezéséről.
Ez nem jelenti azt, hogy a vásárló biztosan nem találkozik a költséggel. A platform feltüntetheti a díjat a fizetéskor, vagy beépítheti a végösszegbe. Ha nem az import-egyablakos, vagyis az IOSS-rendszert alkalmazzák, a szállító vagy a postai szolgáltató a vámkezelés során is beszedheti az importhoz kapcsolódó összegeket. A kezelési díj az áfa alapjába is bekerülhet. Ennek gyakorlati megjelenése attól függ, hogy a kereskedő melyik vám- és áfafizetési eljárást használja.
Forrás: Shutterstock




















