Reklám

Időutazás? Egy történelmi festményen feltűnik egy részlet, amely kérdéseket vet fel, de a magyarázat egyértelmű

Mi a logikus magyarázat?

A festmény többet árul el rólunk, mint az időutazásról

Az egész rejtélyben végül nem maga a műalkotás a legérdekesebb, hanem az, ahogyan mi értelmezzük.

Egy 1860-ban élő ember valószínűleg azonnal felismerte volna az imakönyvet a nő kezében. A mai nézőnek azonban elég meglátnia a lehajtott fejet, a kis téglalap alakú tárgyat és az ismerős kéztartást – és automatikusan egy okostelefon jut az eszébe.

A technológia tehát nemcsak a mindennapi életünket változtatta meg. Azt is átalakította, ahogyan a múlt képeit és eseményeit értelmezzük.

Nem ez az egyetlen állítólagos „mobiltelefon” a múltból

Hasonló internetes rejtélyek más műalkotásokkal kapcsolatban is felbukkantak.

Nagy figyelmet kapott például Umberto Romano 1937-es, Mr. Pynchon and the Settling of Springfield című festménye. Az egyik amerikai őslakos egy sötét, téglalap alakú tárgyat tart rajta, amely a modern néző számára mobiltelefonnak tűnhet.

Egy másik hasonló eset egy 1943-ban, egy cornwalli strandon készült történelmi fényképen látható. Egy férfi úgy néz egy apró tárgyat a kezében, hogy az feltűnően emlékeztet a mai telefonhasználatra. A szkeptikusok szerint azonban könnyen lehetett egyszerű cigarettásdoboz is.

Ezek közül tehát egyik eset sem szolgáltat bizonyítékot az időutazásra. Még tudósok is megpróbáltak szisztematikusan olyan nyomokat keresni, amelyek a jövőből érkező időutazók létezésére utalhatnának. Ezek a kutatások sem hoztak meggyőző bizonyítékot.

Waldmüller nőalakja azonban továbbra is lenyűgöző példája annak, milyen könnyen megláthatunk a múltban valamit, amit a jelenből ismerünk. Elég egy pillanatra megfeledkezni arról, hogy a kezében valószínűleg egy imakönyv van – és az 1860 körül készült festmény máris meglepően modernnek tűnik.

Reklám